Az elnöki beszéd a 12 pont egyik jelmondatának felidézésével kezdődött: „Legyen béke, szabadság és egyetértés! – Ma is visszacsengenek a magyar nemzet 1848-as kívánalmai…”
Ugyanis Fehérvári Tamás szerint a béke, a szabadság, és az egyetértés nemzeti kívánalma össztársadalmi óhaj volt, amely a jelen, viharos, nemzetközi körülmények esetében is jogos elvárás.
– Azt hiszem, most nem csak a pacifisták, vagy országunk vezetői, hanem mindenki úgy gondolja, hogy a világban békére, szabadságra és egyetértésre van szükség – húzta alá az elnök.
A Közgyűlés elnöke kitért egy másik fontos évfordulóra, mégpedig a nemzet ikonjának és hazánk leghíresebb költőjének, Petőfi Sándornak kétszáz évvel ezelőtti megszületésére is. Szót ejtett arról, hogy a Petőfi misztérium máig foglalkoztatja az embereket, ugyanúgy, mint a költő eszmeisége. E hagyaték gondozását az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, mivel Petőfi nem csak saját munkásságát és emlékét, hanem a magyar szabadságot is halhatatlanná tette.
Úgy fogalmazott: az 1848-as események a nemzet és nép szabadságának örök forrásává váltak, s ezalatt felnőtt vagy féltucat generáció, szívében Petőfi ifjonti nyughatatlanságával, tagadhatatlan bátorságával és örök hazaszeretetével. Ez segítette át a magyarokat a történelem viharos időszakain.
Egy japán író gondolatait kölcsönözve – mely szerint a romantika egyszerre rombol és lelkesít – méltatta tovább Petőfit, aki véleménye szerint nem csak a stílus mestere volt, műveivel egyszerre rombolta a birodalom nemzeti érdekeket gátló béklyóit, s lelkesítette a magyar népet, méghozzá máig ható módon.
A 12 ponthoz és 175 éve történtekhez visszatérve jelentette ki, hogy azok a mai magyar nemzettudat magvai is voltak.
Azok a magvak pedig gyökeret eresztettek, és egy olyan országot tartanak a szülőföldben, amelyet semmilyen vihar nem sodorhat el – tette hozzá. Végezetül elmondta, miért is érdemelnek tőlünk tiszteletet az 1848-as forradalom hősei:
„Megtanították nekünk, hogy a nagy európai birodalmakkal szemben csakis a hazáját tisztelő és szerető nemzetállam képes fennmaradni.
Megtanították, hogy a bátor népnek mindig lesz hazája, és hogy az önrendelkezés nem csak jog, hanem a fennmaradás kulcsa is egyben.
Megtanították, hogy a magyar szabadság mindennél előbbre való.”
