Ribányi József 2016 ősze óta aktívan részt vett az Európai Bizottság által szakpolitikai vitára kidolgozott, egyelőre még elfogadás előtt álló, „Az alacsony kibocsátású közlekedés európai stratégiájára” vonatkozó Európai Régiók Bizottsága (RéB) vélemény kidolgozásában. A vélemény Ribányi József, mint jelentéstevő álláspontján kívül számos szereplő, érdekcsoport véleményét tükrözi, hiszen a 2017. július 13-i brüsszeli szakmai vitáig az Európai Bizottság, az Európai Parlament mellett iparági szereplők (Pannonia Ethanol Dunaföldvárról; a repülési és a hajózási ágazat szereplői, stb.), valamint regionális-megyei-helyi önkormányzatok is hozzájárultak a vélemény sokoldalú szempontokat ötvöző kidolgozásához. Az alábbiakban a vélemény négy fejezetének kulcsfontosságú üzenetei találhatók, amelyek a magyar kormányzat és a hazai területi-települési önkormányzatok számára egyaránt megszívlelendők.
A közlekedési rendszerek optimalizálása, hatékonyság javítása kapcsán – az önkormányzatok lehetőségeinek és igényeinek figyelembe vételével – javasolt a digitális technológiákon alapuló intelligens közlekedési rendszerek továbbépítése. Integrált, a multimodalitást (több közlekedési ágazat igénybe vétele a közlekedési-áruszállítási célok érdekében) támogató jegyrendszer bevezetésére is szükség van, amely figyelembe veszi a tengeri, vízi, közúti és légi közlekedés sajátosságait is. A cél érdekében a közlekedési információk jobb elérhetősége és az egyes közlekedési módozatok adóztatási szempontjai egyaránt áttekintésre, harmonizálásra kell, hogy kerüljenek.
Kulcsfontossággal bír az alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások közlekedési célú alkalmazása. Az élelmiszer, nem élelmiszer, illetve takarmány alapú bioüzemanyagok előnyben részesítése mellett az alternatív, megújuló erőforrásokon alapuló energiaforrások racionális feltételek közötti hasznosítása is indokolt. Így válik elérhetővé a helyben termelt, előállított és felhasznált energiaforrások kedvező lokális foglalkoztatási, gazdaságélénkítő hatásának kiaknázása is, amellett, hogy a közlekedés is tisztábbá, fenntarthatóbbá válik. Hangsúlyt kell helyezni továbbá az e-mobilitásra, valamint a cseppfolyósított földgáz használatára, ide értve azok energetikai, és hálózati infrastruktúrára gyakorolt hatását is.
A kibocsátásmentes járművek tekintetében először is a vásárlók bizalmát kell megnyerni. A különféle hibrid és elektromos hajtások kisebb vagy nulla káros anyag kibocsátással társulnak, ezt az előnyt a járművek kategorizálása, címkézése során is figyelembe kell venni. Az elektromos tömegközlekedés népszerűsítése elengedhetetlen, éppígy a Tiszta Busz Kezdeményezésben rejlő lehetőségeket is ki kell használni a kontinens gyártóinak. A közlekedési eszközpark modernizációja nem megy egyik napról a másikra, abból az Európai Unió támogatási pénzalapjainak is aktív szerepet kell vállalniuk.
Végül, de nem utolsó sorban kedvező jogszabályi környezet is kell. A „Tiszta Energia” csomag értékei mellett észben kell tartani annak területi (területi, települési) vetületeit is. Az e-mobilitás megoldásai, innovációs kapacitásai, a multimodalitás ösztönzői tekintetében a területi szint szerepe, az egyes tagállami terek alkotta európai hálózatok (TEN-T) meghatározóak. Az általuk biztosított munkaerő, képzési, szemléletformálási lehetőségek nemcsak a köz-magán partnerségek erősítésében játszanak szerepet, hanem az Európai Unió különböző projekt és hálózatfinanszírozási lehetőségeit is magasabb szinten használják ki. A települések, városok szerepe pedig a közösségi, illetve aktív közlekedés (kerékpározás, séta) várostervezés révén megvalósuló támogatásában, az elektromos töltőállomások tudatos telepítésében meghatározó.
