A Bátáért Egyesület 2010-ben nyitotta meg az egykori református iskola műemlék épületében a Fekete Gólya Házat, egy interaktív, család- és gyermekbarát természettudományos kiállítást, játszóházat, melyet évente ezernél is több vidéki, helyi látogató keres fel. Az interaktív tárlat bemutatja a madarak életét, a Gemenci erdő állat- és növényvilágát, kiemelt figyelmet fordítva a rejtőzködő életmódú fekete gólyára. A táplálkozó- és fészkelő hely mellett nyomon követjük a fekete gólya vándorlását, elkísérjük Afrikába, ahol szintén nagyon tisztelik a „felhők madarát”.
Az afrikai kiállításhoz hét évvel ezelőtt a Néprajzi Múzeum kölcsönzött műtárgyakat, amelyeket azonban ez év tavaszán vissza kellett szállítani. Ahhoz, hogy a múzeum megőrizze korábbi színvonalát és új színfoltokkal is gyarapodjon, felvették a kapcsolatot a Kultúrafrika Alapítvánnyal. Szilasi Ildikó Afrika-kutató segített a koncepció átdolgozásában, a kelet-afrikai telelőhelyek mellett a nyugatiak bemutatásában.
A sarokvitrin fölé Elefántcsont-partól származó szarvcsőrű madárszobrot állítottak, a vitrinben Ghánából érkezett madárdíszítésű maszkok, termékenységi szobrok, különleges gyöngyökből készített és asante szimbólummal díszített nyakláncok, kézzel festett agyaggyöngyökből készült karkötők gyönyörködtetik a látogatókat. Burkina Faso-ból csontból és bőrből készült karakteres nyakláncot, pillangó madár maszkot, Maliból bőrből készült, bizsuk tárolására használt díszdobozt, Bambara fejdíszt – ami a női ünnepi öltözet fontos kiegészítője -, a fejdíszhez tartozó kézzel készült fülbevalókat, nyakláncokat és karperecet láthatunk.
Szenegálból antik szinyár bizsukat állítottak ki, amelyeket a portugál kereskedők a legszebb asszonyoknak ajándékoztak az észak-szenegáli Saint Louis városában. Látható még tarajos sül tüskéiből készült lánc, szarvasmarha szaruból készült, illetve a védő, szerencsehozó szimbólumnak tartott kaori csigával díszített bőr karkötők. A ’bimbi’ derékláncokat a férjes asszonyok akkor viselik, amikor férjük kedvében szeretnének járni.
A fali vitrinbe különböző szertartásokhoz kapcsolódó maszkokat, Kongóból származó kígyóbőr markolatú, hatalmi szimbólumot jelképező kést, dísztőrt, szenegáli kardot helyeztek.
Az új tárgyak jelentős részét a hangszerek teszik ki: kora, azaz afrikai lant vagy hárfa, tökhéjból készült díszcsörgő, a dél-szenegáli táncok kiegészítője. A kunyhó előtt áll a beszélő dob, más néven tama, melyet a hónalj alá szorítva szólaltatnak meg. A miniatürizált balafon Nyugat-Afrika legkedveltebb ütős hangszere. A gyerekek kipróbálhatják a geometrikus motívumokkal díszített, tökhéjból készült csörgőt és a laalá-nak is nevezett csörgőt, valamint a szertartások nélkülözhetetlen hangszerét, a djembe dobot.
A kunyhónál manióka és köles, zöldség- és fűszerek tárolására használt kosarakat, edényalátéteket, parázslegyezőt, emberfej faragású kapát helyeztünk el.
Molinókon nyugat-afrikai madárszimbólumait és Szenegál csodálatos világát mutatják be. A kiállítást színesíti dr. Katona Tamás János adománya, a Gemenc teremben őz, vaddisznó és szarvasagancs trófeák, az Afrika teremben kudu, tehénantilop, nyala szarvak, és egy varacskos disznó trófeája.
A Múzeumok éjszakáján Szilasi Ildikó zenés tárlatvezetésével, Abdoul Camara szenegáli táncművész zenéjével és fantasztikus táncával adták át a tárlatot a nagy számú érdeklődőnek.