Az elnöki beszéd egy történelmi visszatekintést helyezett fókuszba, ami Fehérvári Tamás szerint azért fontos, mert a vármegyenapon a múlt tisztelete kiváltképp létjogosultságot élvez.

„A vármegyerendszer már az államállapítás óta része az itt élők életének. Az országot mozaikszerűen kitöltő egységek ma is az igazgatás ügyét szolgálják. Az ország a vármegyék tevékenysége által egy élő, lüktető szervezetté vált. Tolna vármegye elvitathatatlan jelentőségét fémjelzi, hogy 1463-ban és 1518-ban is országgyűlést tartottak itt, méghozzá a vármegye névadó településén. Nem sokkal később viszont bekövetkezett a csúf pusztulás, amit mi csak török vésznek nevezünk. Ennek egyik következménye, hogy a régi, birtokos nemes családok teljesen elszéledtek vagy kihaltak. Falvaink elsüllyedtek, gazdagságunk odaveszett… Többs mint egy évszázadig nyögtük a török igát, amit a keserves számok is alátámasztanak, hiszen egész Tolna, Baranya és Somogy vármegyének mindössze 3221 lakosa maradt, melyből 1562 fő Pécsé volt… Elképesztő pusztulás történt” – húzta alá az elnök.

„Azonban tudjuk, hogy a hanyatlást mindig egy másik fázis követi, ez pedig: az újjáépítés. A 17. és a 18. század fordulópontjánál járunk, mikor is mindent újjá kellett építeni. Itt kell megemlítenünk azt a bizonyos pillanatot, ami sorsfordító volt számunkra. Tolna vármegye és az itt élő közösségek újjáépítésének szándékát, hitét és reményét jelenti az a bizonyos pecséthasználati jog, amelyet őseink 1699. szeptember elsején kaptak az uralkodótól. Azt ünnepeljük most, hogy önrendelkezésünket immár 324. éve elnyertük, s azóta is méltó módon, felelősen, a térséget szolgálva élünk vele.” – emlékeztetett Fehérvári Tamás.

„A török pusztítást követően Tolna vármegyében egy oly mértékű – szellemi és gazdasági – fellendülés indult meg, amelynek példájára járhatott az egész ország, de még Európa is. Hiszen az újjáépítés gigászi volt, a gyarapítók pedig ádázul és patrióta módon vetették bele magukat a kor legnagyobb projektjeibe. Új közösségek népesítették be Tolnát, de a vármegyét nem csak a betelepülések óriási volumene, hanem az úttörő szándék is kiemelte a többi térségből. Jelesül egy olyan unikum, mire még nem volt példa azelőtt: Bezerédj, a mi Bezerédj-nk volt az első nemes, aki saját szándékából adózott vármegyéjének. De megemlíthetünk más, nálunk otthonra lelt, s hazaszerető családot is, melynek tagjai a térség fejlődését szolgálták: Dőry, Apponyi, Csapó, Perczel, és még sorolhatnánk tovább. A török pusztítás követően nem csak vérfrissítésre, hanem a pusztán állott, hatalmas földek újra művelésére is sor került. A vármegyébe dohánytermeléssel, selyemhernyó- és lótenyésztéssel, gimnáziummal, algimnáziummal, kórházzal és kisdedóvó képzéssel tér vissza az élet. Többek között!” – sorolta.

Az elnök úgy folytatta:

„Érdemes olykor visszapillantanunk a történtekre. Hiszen ez a mi hagyatékok. Ezek azok a históriák, melyeket meg kell őriznünk, s alkalom adtán talán még ötletet is meríthetünk belőlük. Mert minden, ami itt történt, s itt valósult meg, – legyen szó szellemi, kulturális vagy környezeti, tárgyi örökségről – az inspiráció lehet a felnövekvő generációknak és nekünk is.

Fehérvári Tamás arra buzdított mindenkit: éltessük tovább a vármegye gyarapítóinak örökségét. „Hiszem, hogy a Duna, a Sió, a Kapos és a Tolnai-dombság oly mértékű szépséget fog közre, ami máshol nem rejlik. Éppen ezért zárszóként azt kívánom: Isten éltesse Tolna Vármegyét, és tartsa meg otthonunknak sokáig, de leginkább: mindörökké!”

* Kitüntető díjak *

TOLNA MEGYEI NÉMETSÉGÉRT NÍVÓDÍJ – Dr. Józan-Jilling Mihály

„Az elmúlt több mint 29 évben végzett önzetlen, áldozatos és professzionális munkájával a németség számára nem csak a városában, a megyénkben, hanem országosan és az országhatáron túl is ismertséget, elismertséget hozott.”

TOLNA VÁRMEGYE KÖZBIZTONSÁGÁÉRT ELNÖKI ELISMERÉS – Gergelics István

„Több mint két évtizedes, kiemelkedő hivatástudattal végzett áldozatos munkája, a katasztrófák és a tűz elleni védekezés folyamatos szakmai támogatása, a vármegyei hivatásos, önkéntes tűzoltók, a katasztrófavédelemben érintett ifjúsági szervezetek tevékenységének támogatása és működési feltételeinek biztosítása terén tett erőfeszítéseinek elismeréséül.”

TOLNA VÁRMEGYE KÖZSZOLGÁLATÁÉRT DÍJ – Simonné Horváth Andrea

„Több mint két évtizedes közszolgálati pályafutása alatt a pénzügyi területen végzett lelkiismeretes, megbízható és fejlődésre törekvő munkájáért, valamint – kimagasló szakmai ismeretei és vezetői tevékenysége mellett – segítőkészsége elismeréséül.”

TOLNA VÁRMEGYE KÖZSZOLGÁLATÁÉRT DÍJ – Kresz Józsefné

„Harminc éves közigazgatási pályafutása alatt – pénzügyi, szociális és anyakönyvvezetői területen – végzett szakszerű, kimagasló és precíz szolgálatáért.”

SIPOS MÁRTON-DÍJ – Miszlai József

„Dombóvár sportéletének fejlesztése, valamint a fiatalok testmozgásra való ösztönzése érdekében tanúsított példamutatása, az eredményekben, illetve szakmai sikerekben bővelkedő, kimagasló hivatástudattal végzett nevelői és edzői tevékenysége elismeréseként.”

BABITS MIHÁLY-DÍJ – Pántlika Néptánc Együttes

„A népi kultúra megőrzéséért, a néptánc, valamint Tolna vármegye tájegységei és az itt élő kisebbségek táncai tradíciójának továbbadásáért végzett két évtizedes, generációkat összekötő és közösségépítő tevékenységének elismeréséül.”

BEZERÉDJ ISTVÁN-DÍJ – Peszt Attila

„A civil szférában kifejtett önzetlen szerepvállalása, valamint Udvari község lakóinak jóléte érdekében három évtizeden át végzett áldozatos, szakértő, közösségépítő településvezetői munkája elismeréséül.”

BESZÉDES JÓZSEF-DÍJ – Molnár István

„Társadalmi felelősségvállalása, széles látókörű gondolkodása, az agrárium terén végzett példaértékű kutató-fejlesztő tevékenysége, valamint a fenntartható mezőgazdaság érdekében kifejtett, nemzetközi szinten is eredményes erőfeszítései elismeréseként.”

TOLNA VÁRMEGYÉÉRT DÍJ – Dr. Horváth Kálmán

„A szolgáltató, ügyfélközpontú közigazgatás megteremtéséért, illetve a helyi társadalom államigazgatásba vetett bizalma erősítéséért végzett magas színvonalú munkájáért, példaértékű és áldozatos társadalmi szerepvállalásáért, a pandémiás és egyéb vármegyére ható válságok elleni védekezésben tanúsított tevékenységéért, a megye javát szolgáló állami döntések szakszerű és hatékony végrehajtásáért.”